II. Erzs�bet (eredeti nev�n: Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. �prilis 21. –) 1952. febru�r 6. �ta Nagy-Britannia uralkod�ja, a Windsor-h�z tagja.

Csal�dja 

A yorki herceg �s hercegn� els� gyermeke. �desapja a k�s�bbi VI. Gy�rgy brit kir�ly (1895–1952), �desanyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a k�s�bbi Erzs�bet anyakir�lyn�, 1901–2002), a sk�t arisztokr�cia elitj�hez tartoz� Strathmore �s Kinghorn gr�fok lesz�rmazottja. Fiatalabb testv�re: Margit (1930–2002). F�rje F�l�p edinburgh-i herceg (� egy�bk�nt a harmadunokatestv�re) (1921–). 1947. november 20-�n tartott�k esk�v�j�ket, h�zass�gukb�l n�gy gyermek sz�letett: K�roly walesi herceg (1948–), Anna brit kir�lyi hercegn� (1950–), Andr�s yorki herceg (1960–) �s Edward herceg, Wessex gr�fja (1964–).

C�mei 

K�l�nb�z� birodalmaiban a kir�lyn�nek k�l�nb�z� c�mei vannak. Angli�ban a Royal Titles Act 1953 (Kir�lyi c�mek t�rv�ny, 1953) alapj�n a c�me „II. Erzs�bet Isten kegyelm�b�l Nagy Britannia �s �szak-�rorsz�g Egyes�lt Kir�lys�g�nak m�s birodalmainak �s ter�leteinek kir�lyn�je, a Nemzetk�z�ss�g feje, a hit v�delmez�je.” A t�rv�ny feljogos�tja a kir�lyn�t hogy proklam�ci�val olyan c�meket �s megsz�l�t�st vegyen fel, amilyet j�nak l�t.^[1] A t�bbi orsz�g�ban �ltal�ban hasonl� c�me van, az orsz�g nev�t helyettes�tve az Egyes�lt Kir�lys�g neve hely�re.

Az anglik�n egyh�z feje, a sk�t presbiteri�nus egyh�z v�delmez�je.
A fegyveres er�k parancsnoka.
Sz�mtalan civil szervezet, alap�tv�ny, j�t�konys�gi egyes�let tiszteletbeli eln�ke.

�lete 

A Buckingham Palota mag�nk�poln�j�ban keresztelt�k meg. Els� keresztnev�t �desanyja ut�n, m�sodik keresztnev�t Alexandra kir�lyn� (apai d�danyja) ut�n, harmadik keresztnev�t pedig apai nagyanyja, M�ria kir�lyn� ut�n kapta.

1930-ban megsz�letett h�ga, Margit hercegn�.

1932-ben meghalt a nagyapja, V. Gy�rgy brit kir�ly. A tr�nra VIII. Edu�rd brit kir�ly n�ven �desapja b�tyja ker�l, de m�g az �v v�ge el�tt lemondott a koron�r�l Gy�rgy jav�ra. Ennek oka, hogy Edu�rd kir�lyk�nt nem vehette volna feles�g�l szerelm�t (rangon aluli h�zass�g). 1937-ben �desapj�t VI. Gy�rgy brit kir�ly n�ven koron�zz�k kir�lly�, ezzel Erzs�bet hercegn� els� sz�m� tr�n�r�k�ss� l�p el�.

M�r tr�n�r�k�sk�nt elkezdett k�sz�lni feladataira. T�rt�nelmet �s jogot tanul, Canterbury �rseke vall�st�rt�netet oktat neki. Francia �s belga nevel�n�kt�l tanult franci�ul (ez k�s�bb komoly haszn�ra v�lt a diplom�ci�ban). Zen�lni �s lovagolni tanult, kit�n� �sz�v� v�lt. 13 �vesen megnyerte a Londoni F�rd� Klub gyermek kup�j�t.

A II. vil�gh�bor� kezdet�vel a kir�lyi csal�d Windsorba k�lt�z�tt, a h�bor� nagy r�sz�t itt t�lt�tt�k. Ezen id�szak a retteg�s �s a n�lk�l�z�s id�szaka volt a kir�lyi csal�dnak �pp�gy, mint az eg�sz orsz�gnak.

Vil�gh�bor� alatt 

1940 okt�ber�ben, 14 �vesen tartotta az els� nyilv�nos besz�d�t. Ekkor a Londonb�l evaku�lt gyerekeknek k�ld�tt �zenetet a BBC gyerekm�sor�n kereszt�l.
1942-ben kinevezik a Gr�n�tosok ezred parancsnok�nak. 16 �vesen tartja az els� nyilv�nos (hivatalos) megjelen�s�t, amikor szeml�t tart az ezredn�l.
Ett�l fogva a hivatali k�teless�gei n�vekedtek. � volt az eln�ke a Queen Elizabeth gyermekk�rh�znak (Hackney) �s a gyerekekkel szembeni er�szak megel�z�s��rt k�zd� t�rsas�gnak is.
1944-t�l rendszeresen elk�s�ri a kir�lyt �s a kir�lyn�t belf�ldi �tjaikra.
18. sz�let�snapja ut�n nem sokkal kinevezt�k tan�csad�nak, k�rbej�rta az olasz hadsz�ntereket �s v�grehajtott n�h�nyat az �llamf�i feladatok k�z�l. M�g ebben az �vben az als�h�z k�rd�st int�zett a kir�lyhoz, melyre a korona nev�ben Erzs�bet v�laszolt.
1945 elej�n megtanul g�pkocsit/teheraut�t vezetni.
1945 j�lius�ban rep�lt el�sz�r rep�l�g�ppel, amikor elk�s�rte sz�leit �szak-�rorsz�gba egy k�t napos �tra. A h�bor� lez�rulta ut�n Erzs�bet hercegn� nyilv�nos megjelen�seinek sz�ma tov�bb n�tt.

Uralkod�sa

 1952 - 1961 

Az els� napt�l kezdve a kir�lyn� az �j szerep�nek elk�telezetten, energikusan kezdett a munk�hoz.
A politikai k�teless�gek azonnal megkezd�dtek, a parlament megnyit�s�val �s a rendszeres minisztereln�ki audienci�val. Az els� �vtized alatt alkalma volt gyakorolni kir�lyi el�jog�t, ugyanis 1957-ben minisztereln�knek nevezte ki Harold Macmillant.

A kir�lyn� szerep�nek megfelel�en k�rbeutazta a kir�lys�got. Felkereste Norv�gi�t, Sv�dorsz�got, Portug�li�t, Franciaorsz�got, Hollandi�t, D�ni�t �s az Amerikai Egyes�lt �llamokat is.

Hivatali k�teless�geinek ell�t�s�ban t�mogat�st jelentett csal�di �lete. A kir�lyn� ekkora m�r k�tgyermekes anya volt.

1952-ben mondta el els� kar�csonyi besz�d�t a r�di�ban. Az�ta m�r hagyom�ny, hogy a kir�lyn� kar�csony els� napj�n d�lut�n 3 �rakor elmondja kar�csonyi �zenet�t.

1962 - 1971 

A kir�lyn� uralkod�s�nak m�sodik �vtizede az �j�t�sok jegy�ben telt, igyekezett a monarchia munk�j�t az emberek m�g sz�lesebb k�r�nek hozz�f�rhet�v� tenni .
1962-ben k�pcsarnokot nyitottak a Buckingham Palot�ban, hogy a kir�lyi gy�jtem�nyt bemutathass�k. Edinburgh herceg�nek �tlete nagyon n�pszer�nek bizonyult.

A kir�lyi l�togat�sok az el�z� �vekhez k�pest kev�sb� form�liss� v�ltak. 1962-ben p�ld�ul a kir�lyn� �s Edinburgh hercege egy inform�lis l�togat�st tettek a londoni East Enden, mik�zben megtekintett�k az �p�tkez�seket, �s tal�lkoztak egy helyi csal�ddal is annak �j otthon�ban.

K�lf�ldi l�togat�sai alkalm�val �j gyakorlatot vezetett be - a v�rosi s�t�t - amely lehet�s�get adott a kir�lyn�nek arra, hogy sok emberrel tal�lkozzon. A kir�lyi csal�d tagjainak �lete ir�nti fokoz�d� �rdekl�d�sre v�laszk�nt k�sz�lt el 1969-ben az els� telev�zi�film, amely a kir�lyi csal�d �let�t mutatta be. Az �rdekl�d�st jellemzi, hogy a filmet 23 milli�an n�zt�k meg.

A kir�lyi el�jog k�rd�se 1963-ban ism�t napirendre ker�lt. Harold Macmillan nyugd�jaz�s�t k�vet�en a kir�lyn� k�vette Macmillan tan�cs�t �s kinevezte Lord Home-ot, a konzervat�v p�rt vezet�j�t minisztereln�knek.

Ez a d�nt�se vit�t robbantott ki, �s 1965-ben a konzervat�vok bevezetettek egy �j v�laszt�si elj�r�st, amivel �k maguk d�nthettek a p�rt vezet�s�r�l (amely egyben a minisztereln�k szem�ly�t is meghat�rozza). �gy a kir�lyn� t�bb� nem j�tszott szerepet a konzervat�v p�rtvezet�k v�laszt�s�ban.

L�togat�st tett a megosztott Berlinben �s Nyugat-N�metorsz�gban, megtekintette a berlini falat. 52 �v ut�n � volt az els� brit uralkod�, aki n�met f�ldre l�pet.

1971-ben a kir�lyn� fogadta Hirohito jap�n cs�sz�rt, aki a m�sodik vil�gh�bor� �ta az els� hivatalos l�togat�s�t tette Angli�ban.

A Nemzetk�z�ss�g n�vekedett. A kir�lyi csal�d tagjai r�szt vettek a kor�bban a brit birodalomhoz tartoz� orsz�gok f�ggetlens�gi szertart�sain. Ezzel el�seg�tett�k a Nemzetk�z�ss�g fejl�d�s�t, hiszen a f�ggetlenn� v�l� tagok a Nemzetk�z�ss�g tagjai maradtak.

Fontos esem�ny volt, amikor K�roly herceget hivatalosan elismert�k a tr�n �r�k�s�nek. A kir�lyn� 1969-ben beiktatta Wales herceg�nek. A szertart�st vil�gszerte 200 milli� ember l�thatta a telev�zi�n kereszt�l.

1972 - 1981 [szerkeszt�s]

1977-ben, amikor a kir�lyn� 25 �ve uralkodott, egy orsz�gos k�r�ttal �s nemzetk�z�ss�gi l�togat�sokkal �nnepelt. A kir�lyn� �s Edinburgh hercege �sszesen 56,000 m�rf�ldet (kb. 90.000 km) utazott.

25 �ves h�zass�gi �vfordul�j�t a Westminster Ap�ts�gban tartott�k. 1977-ben megsz�letik els� unok�ja, Anna hercegn� kisfia.

1974-ben egy ausztr�liai �tj�t meg kellett szak�tania, mivel rendk�v�li v�laszt�st �rtak ki Angli�ban.
A febru�ri parlamenti v�laszt�sokat k�vet�en, egyik p�rtnak sem volt meg az abszol�t t�bbs�ge az als�h�zban. Felmer�lt, hogy a kir�lyn�nek kellene t�mogatni egy esetleges koal�ci�t a konzervat�v �s a liber�lis p�rtok k�z�tt, an�lk�l, hogy el�sz�r megb�z�st adott volna, a legnagyobb p�rtnak, hogy alak�tsanak egy korm�nyt. A Konzervat�vok �s Liber�lisok v�g�l k�ptelenek voltak, hogy megegyezzenek, �s Harold Wilson minisztereln�kk�nt t�rt vissza hatalomhoz.

Az �vtized folyam�n, a kir�lyn� fogadta az els� n�i minisztereln�k�t a Buckingham Palot�ban, amikor Margaret Thatcher 1979-ben felv�ltotta James Callaghant.

A kir�lyn� t�rt�nelmi l�togat�st tett a kommunista Jugoszl�vi�ban 1972-ben, k�s�bb Hong Kongba l�togat.
1975-ben Hirohito cs�sz�r vend�ge, az els� brit uralkod�k�nt 1979-ben a K�zel-Keletre utazik, �s 1980-ban megl�togatta II. J�nos P�l p�p�t a Vatik�nban.

1982 - 1991 [szerkeszt�s]

A kir�lyn� uralkod�s�nak a negyedik �vtizede k�t komoly konfliktust hozott.

1982 �prilis�ban brit csapatokat k�ldtek a Falkland-szigetekhez, hogy foglalj�k vissza azt Argent�n�t�l.
Hi�ba volt a hadsereg parancsnoka, a kir�lyn� osztotta az emberek �s az any�k aggodalm�t, hiszen fia Andr�s herceg egy Sea King helikopter pil�t�ja volt a h�bor� alatt.
1982 szeptember�ben, a kir�lyn�, F�l�p herceg �s Anna hercegn�, Andr�s herceggel tal�lkoztak, miel�tt az visszat�rt volna Portsmouthban a haj�j�ra.

Az �vtized m�sodik konfliktus�ban a brit er�k, 1991 janu�rj�ban a Perzsa-�b�lh�z vonultak, hogy a koal�ci�s egy�ttm�k�d�s keret�ben seg�tsenek ki�zni a megsz�ll� iraki hadsereget Kuvaitb�l.

Az �vtizedben sz�mos politikai �s vall�si akad�lyt siker�lt led�nteni. T�rt�nelmet csin�ltak 1982-ben, amikor II. J�nos P�l p�pa megl�togatta Angli�t, 450 �ve � volt az els� p�pa, aki a szigetorsz�g f�ldj�re l�pett. A kir�lyn� – az anglik�n egyh�z feje –, fogadta a Buckingham Palot�ban.

A nemzetk�z�ss�gen bel�l a kapcsolatok meger�s�t�s�t seg�tette az Ausztr�li�ba, �j-Z�landra, Kanad�ba �s a Karib-szigetekre tett l�togat�sok. 1983 febru�rj�ban a kir�lyn� megnyitotta a jamaicai parlamentet a f�ggetlens�g kiki�lt�s�nak 21. �vfordul�j�n.

Megsz�letik Wales herceg�nek k�t fia, �s York herceg�nek a k�t l�nya.

1986-ban a kir�lyn� 60. sz�let�snapj�t Windsorban �s Londonban �nnepelt�k meg.

1992 - 2001

A kir�lyn� uralkod�s�nak az �t�dik �vtizede bevezetett egy �j sz�zadba �s a harmadik �vezredbe.

A BBC sug�rozta Elizabeth R-t, egy telev�zi� dokumentumfilmet, amely a kir�lyn� �let�t mutatta be. T�bb mint 25 orsz�gban sug�rozt�k a vil�gban.

A kir�lyn� olyan orsz�gokba l�togatott el, ahov� kor�bban nem gondolt�k lehets�gesnek, a keleti blokk kor�bbi orsz�gait bele�rtve - Magyarorsz�g (1993), Oroszorsz�g (1994), Lengyelorsz�g (1996) �s a Csehorsz�g (1996).
Nelson Mandela �s a kir�lyn� k�lcs�n�s l�togat�st tett egym�sn�l 1995-ben �s 1996-ban.

Ez az �vtized sok szomor�s�got is hozott.
1992. november 20-�n a t�z �t�tt ki a Windsor kast�lyban. Ahhoz, hogy a restaur�l�sokhoz sz�ks�ges p�nzt el�teremts�k, 1993-ban a kir�lyn� megengedte, hogy a ny�r folyam�n el�sz�r nyiss�k ki a nyilv�noss�gnak a Buckingham palota egyes szob�it.
Ez olyan gyakorlat, amit az�ta is minden �vben megtesznek.

A Diana hercegn� tragikus hal�la (1997. augusztus 31.) m�lys�gesen megrend�tette a kir�lyi csal�dot. A kir�lyn� a hercegn� temet�s�nek az el�est�j�n besz�det int�zet a nemzetnek, elismer�ssel ad�zva a hercegn� �let�nek �s munk�j�nak.

A kir�lyn�nek t�bb alkalommal is nemzeti gy�szt kellett elrendelni. Ilyen alkalom volt a 2001. szeptember 11-�t k�vet�en, amikor is az Egyes�lt �llamokban, terrorista t�mad�sban t�bb nemzetk�z�ss�gi �llampolg�r is meghalt, valamint 2002 okt�ber�ben Balin t�rt�nt terrorista t�mad�st k�vet�en, ahol t�bb brit �s ausztr�l �llampolg�r halt meg.

Az�rt voltak boldogabb pillanatok is. 1997. november 20-�n a kir�lyn� �s Edinburgh hercege meg�nnepelt�k az aranylakodalmukat.

2002 - napjainkig

II. Erzs�bet 2007-ben

Az �v a kir�lyn�nek szem�lyes szomor�s�ggal kezd�d�tt. H�ga, Margit hercegn�, 2002. febru�r 9-�n 71 �vesen agyv�rz�sben meghalt.

P�r h�ttel k�s�bb a kir�lyn� �desanyja, Erzs�bet anyakir�lyn�, 101 �vesen m�rcius 30-�n halt meg.

A 2002. �vben �nnepelte tr�nra l�p�s�nek 50. �vfordul�j�t. Ilyen hossz� uralkod�si id�vel csak egy maroknyi brit uralkod� dicsekedhet. Vikt�ria (63 �v) �s III. Gy�rgy (59 �v), ut�n a harmadik leghosszabb uralkod�si id�vel rendelkez� uralkod� (2009-ben 57 �v).

Az �nnepl�sek keret�ben l�togat�sokat tett Jamaic�ba, �j-Z�landra, Ausztr�li�ba �s Kanad�ba. Valamint egy k�rutaz�st Angli�ban, 70 v�ros �rint�s�vel.
K�t �ri�si hangverseny tartottak Buckingham Palota kertjeiben.

2006-ban a kir�lyn� Windsor v�rosk�zpontban �nnepelte a 80. sz�let�snapj�t egy nyilv�nos s�t�val.
Vend�g�l l�tott egy eb�dre olyan embereket, akik ugyanazon a napon �nnepelt�k a 80. sz�let�snapjukat.

2006-ban vet�tett�k a Kir�lyn� c�m� filmet (Magyarorsz�gon 2007. janu�r), a film a tragikus balesetben elhunyt Diana hercegn� hal�la ut�ni napokat, a kir�lyi csal�d reakci�it mutatta be.

Politikai hatalom 

Ma m�r az uralkod� hatalma ink�bb n�vlegesnek mondhat�, mint t�nyleges, hiszen a hatalom a minisztereln�k �s a parlament k�z�tt oszlik meg (ld. parlament�ris/alkotm�nyos monarchia).

B�r v�t�joga van az egyes t�rv�nyek elfogad�s�ban, ezzel a jog�val m�g nem �lt.

A kir�lyn� els� minisztereln�ke Winston Churchill, els� n�i minisztereln�ke (egyben Britannia els� n�i minisztereln�ke) pedig Margaret Thatcher (1979-1990) volt. K�s�bb John Major (1990-1997), majd Tony Blair (1997-2007) volt az orsz�g minisztereln�ke. Tony Blair 2007. j�nius 27-�n lemond�sa ut�n Gordon Brown (2007-) lett a minisztereln�k.

A Nemzetk�z�ss�gi Kir�lys�gok, melyeknek �sszlakoss�ga 128 milli� f�, tov�bbi 37-tel kieg�sz�lve, ahol nem Erzs�bet a kir�lyn� (k�zt�rsas�gok, vagy m�s az uralkod�), egy�tt a Nemzetk�z�ss�g tagjai, s a kir�lyn� a Nemzetk�z�ss�g feje.
Jelenleg a vil�g egyetlen olyan uralkod�ja, aki egyszerre t�bb orsz�gnak is az �llamf�je.

A kir�lyn� nem felel�s a tettei�rt, nem vonhat� felel�ss�gre, �s �rinthetetlen.
A kir�lyn�nek nincs szavazati joga, �s nem l�phet be a parlament als�h�z�ba.

V�lem�nyek, �rt�kel�sek 

A kir�lyn� meg�t�l�s�ben �ltal�ban nem szem�lye, hanem a monarchia mint int�zm�ny elfogad�sa/elvet�se �ll.
2007-ben a szigetorsz�gban v�gzett felm�r�s alapj�n, amit a 18-24 �ves koroszt�lyban v�geztek, a megk�rdezettek 80%-a v�lasztan� a monarchi�t a k�zt�rsas�g helyett. "Ez�rt a kiv�l� eredm�ny�rt a kir�lyn� saj�t mag�t veregetheti v�llon" - mondta Jennie Bond, aki m�r �vek �ta tud�s�tja a BBC-t a kir�lyi csal�d k�r�l zajl� esem�nyekr�l.[1][2]

A kir�lyi csal�d k�r�li botr�nyok komoly preszt�zs vesztes�get jelentettek a korona sz�m�ra. A kir�lyn� szem�ly�t a leg�lesebb kritik�k a Diana hercegn� �s a tr�n�r�k�s v�l�sa �s a hercegn� hal�la ut�n �rt�k. T�bben a baleset kapcs�n �sszeesk�v�sr�l �s gyilkoss�gr�l besz�ltek. Ezek a v�lem�nyek k�s�bb visszaszorultak, k�sz�nhet�en az udvar megv�ltozott m�dia politik�j�nak.

�rdekess�gek 

• A kir�lyn� ereiben magyar v�r is cs�rgedezik, egyik �kanyja, Rh�dey Klaudia magyar volt. Apj�nak VI. Gy�rgynek, anyj�nak (Teck M�ri�nak), apj�nak, (Ferenc, Teck herceg�nek), anyja volt Rh�dey Klaudia.
• 1926. �prilis 21-�n sz�letett egy lak�sban, a Bruton Street 117-ben. A lak�st a II. vil�gh�bor�ban bombat�mad�s �rte.
• Lilibet a beceneve, de csak a csal�dtagok nevezhetik �gy.
• Nagyon babon�s, mindent lekopog a f�n.
• 1947-ben kapta az els� corgie kuty�j�t, jelenleg 11 van bel�l�k. A kutyusok t�bb mint harmincszor megharapt�k.
• Rajong az indul�k�rt, az aut�ban mindig ezt hallgatja.
• Kedvence a gin-tonik, d�lel�tt 11-kor mindig felhajt egy poh�rral.
• Soha nem festette a haj�t.
• 25 liternyi saj�t v�r�t �rzik a Buckingham-palot�ban.
• Jobb kez�n nem visel gy�r�t, mert s�r�n kell kezet fognia.
• Kar�csonyi besz�de alatt egy feh�rnem�-sz�r�t�csipeszt szorongat.
• Fiatalabb kor�ban doh�nyzott.
• Szeret szteppelni, gyakran bemutatja produkci�it a bar�tainak.
• A Buckingham-palota �s Windsor-kast�ly az �llam tulajdona, a sk�ciai Balmoral �s Sandringham t�bb m�s kisebb-nagyobb kast�llyal egy�tt az �v�.

forr�s:wikip�dia