II. Erzsébet (eredeti nevén: Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. április 21. –) 1952. február 6. óta Nagy-Britannia uralkodója, a Windsor-ház tagja.
Családja
A yorki herceg és hercegné első gyermeke. Édesapja a későbbi VI. György brit király (1895–1952), édesanyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a későbbi Erzsébet anyakirályné, 1901–2002), a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja. Fiatalabb testvére: Margit (1930–2002). Férje Fülöp edinburgh-i herceg (ő egyébként a harmadunokatestvére) (1921–). 1947. november 20-án tartották esküvőjüket, házasságukból négy gyermek született: Károly walesi herceg (1948–), Anna brit királyi hercegnő (1950–), András yorki herceg (1960–) és Edward herceg, Wessex grófja (1964–).
Címei
Különböző birodalmaiban a királynőnek különböző címei vannak. Angliában a Royal Titles Act 1953 (Királyi címek törvény, 1953) alapján a címe „II. Erzsébet Isten kegyelméből Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának más birodalmainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője.” A törvény feljogosítja a királynőt hogy proklamációval olyan címeket és megszólítást vegyen fel, amilyet jónak lát.[1] A többi országában általában hasonló címe van, az ország nevét helyettesítve az Egyesült Királyság neve helyére.
Az anglikán egyház feje, a skót presbiteriánus egyház védelmezője.
A fegyveres erők parancsnoka.
Számtalan civil szervezet, alapítvány, jótékonysági egyesület tiszteletbeli elnöke.
Élete
A Buckingham Palota magánkápolnájában keresztelték meg. Első keresztnevét édesanyja után, második keresztnevét Alexandra királyné (apai dédanyja) után, harmadik keresztnevét pedig apai nagyanyja, Mária királyné után kapta.
1930-ban megszületett húga, Margit hercegnő.
1932-ben meghalt a nagyapja, V. György brit király. A trónra VIII. Eduárd brit király néven édesapja bátyja kerül, de még az év vége előtt lemondott a koronáról György javára. Ennek oka, hogy Eduárd királyként nem vehette volna feleségül szerelmét (rangon aluli házasság). 1937-ben édesapját VI. György brit király néven koronázzák királlyá, ezzel Erzsébet hercegnő első számú trónörökössé lép elő.
Már trónörökösként elkezdett készülni feladataira. Történelmet és jogot tanul, Canterbury érseke vallástörténetet oktat neki. Francia és belga nevelőnőktől tanult franciául (ez később komoly hasznára vált a diplomáciában). Zenélni és lovagolni tanult, kitűnő úszóvá vált. 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdő Klub gyermek kupáját.
A II. világháború kezdetével a királyi család Windsorba költözött, a háború nagy részét itt töltötték. Ezen időszak a rettegés és a nélkülözés időszaka volt a királyi családnak éppúgy, mint az egész országnak.
Világháború alatt
1940 októberében, 14 évesen tartotta az első nyilvános beszédét. Ekkor a Londonból evakuált gyerekeknek küldött üzenetet a BBC gyerekműsorán keresztül.
1942-ben kinevezik a Gránátosok ezred parancsnokának. 16 évesen tartja az első nyilvános (hivatalos) megjelenését, amikor szemlét tart az ezrednél.
Ettől fogva a hivatali kötelességei növekedtek. Ő volt az elnöke a Queen Elizabeth gyermekkórháznak (Hackney) és a gyerekekkel szembeni erőszak megelőzéséért küzdő társaságnak is.
1944-től rendszeresen elkíséri a királyt és a királynőt belföldi útjaikra.
18. születésnapja után nem sokkal kinevezték tanácsadónak, körbejárta az olasz hadszíntereket és végrehajtott néhányat az államfői feladatok közül. Még ebben az évben az alsóház kérdést intézett a királyhoz, melyre a korona nevében Erzsébet válaszolt.
1945 elején megtanul gépkocsit/teherautót vezetni.
1945 júliusában repült először repülőgéppel, amikor elkísérte szüleit Észak-Írországba egy két napos útra. A háború lezárulta után Erzsébet hercegnő nyilvános megjelenéseinek száma tovább nőtt.
Uralkodása
1952 - 1961
Az első naptól kezdve a királynő az új szerepének elkötelezetten, energikusan kezdett a munkához.
A politikai kötelességek azonnal megkezdődtek, a parlament megnyitásával és a rendszeres miniszterelnöki audienciával. Az első évtized alatt alkalma volt gyakorolni királyi előjogát, ugyanis 1957-ben miniszterelnöknek nevezte ki Harold Macmillant.
A királynő szerepének megfelelően körbeutazta a királyságot. Felkereste Norvégiát, Svédországot, Portugáliát, Franciaországot, Hollandiát, Dániát és az Amerikai Egyesült Államokat is.
Hivatali kötelességeinek ellátásában támogatást jelentett családi élete. A királynő ekkora már kétgyermekes anya volt.
1952-ben mondta el első karácsonyi beszédét a rádióban. Azóta már hagyomány, hogy a királynő karácsony első napján délután 3 órakor elmondja karácsonyi üzenetét.
1962 - 1971
A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek még szélesebb körének hozzáférhetővé tenni .
1962-ben képcsarnokot nyitottak a Buckingham Palotában, hogy a királyi gyűjteményt bemutathassák. Edinburgh hercegének ötlete nagyon népszerűnek bizonyult.
A királyi látogatások az előző évekhez képest kevésbé formálissá váltak. 1962-ben például a királynő és Edinburgh hercege egy informális látogatást tettek a londoni East Enden, miközben megtekintették az építkezéseket, és találkoztak egy helyi családdal is annak új otthonában.
Külföldi látogatásai alkalmával új gyakorlatot vezetett be - a városi sétát - amely lehetőséget adott a királynőnek arra, hogy sok emberrel találkozzon. A királyi család tagjainak élete iránti fokozódó érdeklődésre válaszként készült el 1969-ben az első televíziófilm, amely a királyi család életét mutatta be. Az érdeklődést jellemzi, hogy a filmet 23 millióan nézték meg.
A királyi előjog kérdése 1963-ban ismét napirendre került. Harold Macmillan nyugdíjazását követően a királynő követte Macmillan tanácsát és kinevezte Lord Home-ot, a konzervatív párt vezetőjét miniszterelnöknek.
Ez a döntése vitát robbantott ki, és 1965-ben a konzervatívok bevezetettek egy új választási eljárást, amivel ők maguk dönthettek a párt vezetéséről (amely egyben a miniszterelnök személyét is meghatározza). Így a királynő többé nem játszott szerepet a konzervatív pártvezetők választásában.
Látogatást tett a megosztott Berlinben és Nyugat-Németországban, megtekintette a berlini falat. 52 év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földre lépet.
1971-ben a királynő fogadta Hirohito japán császárt, aki a második világháború óta az első hivatalos látogatását tette Angliában.
A Nemzetközösség növekedett. A királyi család tagjai részt vettek a korábban a brit birodalomhoz tartozó országok függetlenségi szertartásain. Ezzel elősegítették a Nemzetközösség fejlődését, hiszen a függetlenné váló tagok a Nemzetközösség tagjai maradtak.
Fontos esemény volt, amikor Károly herceget hivatalosan elismerték a trón örökösének. A királynő 1969-ben beiktatta Wales hercegének. A szertartást világszerte 200 millió ember láthatta a televízión keresztül.
1977-ben, amikor a királynő 25 éve uralkodott, egy országos körúttal és nemzetközösségi látogatásokkal ünnepelt. A királynő és Edinburgh hercege összesen 56,000 mérföldet (kb. 90.000 km) utazott.
25 éves házassági évfordulóját a Westminster Apátságban tartották. 1977-ben megszületik első unokája, Anna hercegnő kisfia.
1974-ben egy ausztráliai útját meg kellett szakítania, mivel rendkívüli választást írtak ki Angliában.
A februári parlamenti választásokat követően, egyik pártnak sem volt meg az abszolút többsége az alsóházban. Felmerült, hogy a királynőnek kellene támogatni egy esetleges koalíciót a konzervatív és a liberális pártok között, anélkül, hogy először megbízást adott volna, a legnagyobb pártnak, hogy alakítsanak egy kormányt. A Konzervatívok és Liberálisok végül képtelenek voltak, hogy megegyezzenek, és Harold Wilson miniszterelnökként tért vissza hatalomhoz.
Az évtized folyamán, a királynő fogadta az első női miniszterelnököt a Buckingham Palotában, amikor Margaret Thatcher 1979-ben felváltotta James Callaghant.
A királynő történelmi látogatást tett a kommunista Jugoszláviában 1972-ben, később Hong Kongba látogat.
1975-ben Hirohito császár vendége, az első brit uralkodóként 1979-ben a Közel-Keletre utazik, és 1980-ban meglátogatta II. János Pál pápát a Vatikánban.
A királynő uralkodásának a negyedik évtizede két komoly konfliktust hozott.
1982 áprilisában brit csapatokat küldtek a Falkland-szigetekhez, hogy foglalják vissza azt Argentínától.
Hiába volt a hadsereg parancsnoka, a királynő osztotta az emberek és az anyák aggodalmát, hiszen fia András herceg egy Sea King helikopter pilótája volt a háború alatt.
1982 szeptemberében, a királynő, Fülöp herceg és Anna hercegnő, András herceggel találkoztak, mielőtt az visszatért volna Portsmouthban a hajójára.
Az évtized második konfliktusában a brit erők, 1991 januárjában a Perzsa-öbölhöz vonultak, hogy a koalíciós együttműködés keretében segítsenek kiűzni a megszálló iraki hadsereget Kuvaitból.
Az évtizedben számos politikai és vallási akadályt sikerült ledönteni. Történelmet csináltak 1982-ben, amikor II. János Pál pápa meglátogatta Angliát, 450 éve ő volt az első pápa, aki a szigetország földjére lépett. A királynő – az anglikán egyház feje –, fogadta a Buckingham Palotában.
A nemzetközösségen belül a kapcsolatok megerősítését segítette az Ausztráliába, Új-Zélandra, Kanadába és a Karib-szigetekre tett látogatások. 1983 februárjában a királynő megnyitotta a jamaicai parlamentet a függetlenség kikiáltásának 21. évfordulóján.
Megszületik Wales hercegének két fia, és York hercegének a két lánya.
1986-ban a királynő 60. születésnapját Windsorban és Londonban ünnepelték meg.
1992 - 2001
A királynő uralkodásának az ötödik évtizede bevezetett egy új századba és a harmadik évezredbe.
A BBC sugározta Elizabeth R-t, egy televízió dokumentumfilmet, amely a királynő életét mutatta be. Több mint 25 országban sugározták a világban.
A királynő olyan országokba látogatott el, ahová korábban nem gondolták lehetségesnek, a keleti blokk korábbi országait beleértve - Magyarország (1993), Oroszország (1994), Lengyelország (1996) és a Csehország (1996).
Nelson Mandela és a királynő kölcsönös látogatást tett egymásnál 1995-ben és 1996-ban.
Ez az évtized sok szomorúságot is hozott.
1992. november 20-án a tűz ütött ki a Windsor kastélyban. Ahhoz, hogy a restaurálásokhoz szükséges pénzt előteremtsék, 1993-ban a királynő megengedte, hogy a nyár folyamán először nyissák ki a nyilvánosságnak a Buckingham palota egyes szobáit.
Ez olyan gyakorlat, amit azóta is minden évben megtesznek.
A Diana hercegné tragikus halála (1997. augusztus 31.) mélységesen megrendítette a királyi családot. A királynő a hercegnő temetésének az előestéjén beszédet intézet a nemzetnek, elismeréssel adózva a hercegnő életének és munkájának.
A királynőnek több alkalommal is nemzeti gyászt kellett elrendelni. Ilyen alkalom volt a 2001. szeptember 11-ét követően, amikor is az Egyesült Államokban, terrorista támadásban több nemzetközösségi állampolgár is meghalt, valamint 2002 októberében Balin történt terrorista támadást követően, ahol több brit és ausztrál állampolgár halt meg.
Azért voltak boldogabb pillanatok is. 1997. november 20-án a királynő és Edinburgh hercege megünnepelték az aranylakodalmukat.
2002 - napjainkig
Az év a királynőnek személyes szomorúsággal kezdődött. Húga, Margit hercegnő, 2002. február 9-én 71 évesen agyvérzésben meghalt.
Pár héttel később a királynő édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, 101 évesen március 30-án halt meg.
A 2002. évben ünnepelte trónra lépésének 50. évfordulóját. Ilyen hosszú uralkodási idővel csak egy maroknyi brit uralkodó dicsekedhet. Viktória (63 év) és III. György (59 év), után a harmadik leghosszabb uralkodási idővel rendelkező uralkodó (2009-ben 57 év).
Az ünneplések keretében látogatásokat tett Jamaicába, Új-Zélandra, Ausztráliába és Kanadába. Valamint egy körutazást Angliában, 70 város érintésével.
Két óriási hangverseny tartottak Buckingham Palota kertjeiben.
2006-ban a királynő Windsor városközpontban ünnepelte a 80. születésnapját egy nyilvános sétával.
Vendégül látott egy ebédre olyan embereket, akik ugyanazon a napon ünnepelték a 80. születésnapjukat.
2006-ban vetítették a Királynő című filmet (Magyarországon 2007. január), a film a tragikus balesetben elhunyt Diana hercegnő halála utáni napokat, a királyi család reakcióit mutatta be.
Politikai hatalom
Ma már az uralkodó hatalma inkább névlegesnek mondható, mint tényleges, hiszen a hatalom a miniszterelnök és a parlament között oszlik meg (ld. parlamentáris/alkotmányos monarchia).
Bár vétójoga van az egyes törvények elfogadásában, ezzel a jogával még nem élt.
A királynő első miniszterelnöke Winston Churchill, első női miniszterelnöke (egyben Britannia első női miniszterelnöke) pedig Margaret Thatcher (1979-1990) volt. Később John Major (1990-1997), majd Tony Blair (1997-2007) volt az ország miniszterelnöke. Tony Blair 2007. június 27-én lemondása után Gordon Brown (2007-) lett a miniszterelnök.
A Nemzetközösségi Királyságok, melyeknek összlakossága 128 millió fő, további 37-tel kiegészülve, ahol nem Erzsébet a királynő (köztársaságok, vagy más az uralkodó), együtt a Nemzetközösség tagjai, s a királynő a Nemzetközösség feje.
Jelenleg a világ egyetlen olyan uralkodója, aki egyszerre több országnak is az államfője.
A királynő nem felelős a tetteiért, nem vonható felelősségre, és érinthetetlen.
A királynőnek nincs szavazati joga, és nem léphet be a parlament alsóházába.
Vélemények, értékelések
A királynő megítélésében általában nem személye, hanem a monarchia mint intézmény elfogadása/elvetése áll.
2007-ben a szigetországban végzett felmérés alapján, amit a 18-24 éves korosztályban végeztek, a megkérdezettek 80%-a választaná a monarchiát a köztársaság helyett. "Ezért a kiváló eredményért a királynő saját magát veregetheti vállon" - mondta Jennie Bond, aki már évek óta tudósítja a BBC-t a királyi család körül zajló eseményekről.[1][2]
A királyi család körüli botrányok komoly presztízs veszteséget jelentettek a korona számára. A királynő személyét a legélesebb kritikák a Diana hercegnő és a trónörökös válása és a hercegnő halála után érték. Többen a baleset kapcsán összeesküvésről és gyilkosságról beszéltek. Ezek a vélemények később visszaszorultak, köszönhetően az udvar megváltozott média politikájának.
Érdekességek
- A királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, egyik ükanyja, Rhédey Klaudia magyar volt. Apjának VI. Györgynek, anyjának (Teck Máriának), apjának, (Ferenc, Teck hercegének), anyja volt Rhédey Klaudia.
- 1926. április 21-én született egy lakásban, a Bruton Street 117-ben. A lakást a II. világháborúban bombatámadás érte.
- Lilibet a beceneve, de csak a családtagok nevezhetik így.
- Nagyon babonás, mindent lekopog a fán.
- 1947-ben kapta az első corgie kutyáját, jelenleg 11 van belőlük. A kutyusok több mint harmincszor megharapták.
- Rajong az indulókért, az autóban mindig ezt hallgatja.
- Kedvence a gin-tonik, délelőtt 11-kor mindig felhajt egy pohárral.
- Soha nem festette a haját.
- 25 liternyi saját vérét őrzik a Buckingham-palotában.
- Jobb kezén nem visel gyűrűt, mert sűrűn kell kezet fognia.
- Karácsonyi beszéde alatt egy fehérnemű-szárítócsipeszt szorongat.
- Fiatalabb korában dohányzott.
- Szeret szteppelni, gyakran bemutatja produkcióit a barátainak.
- A Buckingham-palota és Windsor-kastély az állam tulajdona, a skóciai Balmoral és Sandringham több más kisebb-nagyobb kastéllyal együtt az övé.
forrás:wikipédia | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
